2010. december 24., péntek
2010. december 18., szombat
2010. december 13., hétfő
2010. december 8., szerda
Amikor a szeretet elfogy
Igazából nem... hiszen a szeretet nem tud elfogyni. De mégiscsak "véget ér".
Amikor - ha nem is tudod, de - érzed, hogy ez a kapcsolat már megélt "mindent", s lehetséges, hogy nincs tovább. Hiszen miért is ne lézetne ilyen??! Nem kell mindennek életfogytig, vagy örökké tartania. Valami úgy szép, ha egyszer véget ér. Mert máskülönben lehet, hogy a küzdés, a nemfeladás miatt már az emlék sem lehet szép. De persze közben eszedbe jut: miért ne tehetném meg a legtöbbet?? Miért ne lehetne folytatás? És egyáltalán: Miért kéne így lennie??! És persze, mivel emberek vagyunk, nem tudhatjuk a választ, csak úgy, magunktól... meg kell, vagyis azt hiszem inkább erősen ajánlott megkérdezni Istent, hogy mi a teendő.... mert sokszor a dolgok emberileg lehetetlennek, értelmetlennek, embertpróbálónak és megoldhatatlannak tűnnek. S azért, mert azok is. De ha Istent kéred, s mersz bízni, hinni és szeretni... akkor minden, MINDEN a legnagyobb rendben lesz. Csak légy türelmes, s ne várd, hogy minden 20 perc alatt rendbetevődjön.
De... persze... fel is adhatod... de akkor CSAK te VESZÍTESZ...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)