ígyni

Süt a nap, nehogy szomorú légy, lehetne százszor is rosszabb :)
 jajjjdemindenszép <3

p.s. if you want to hear a beautiful surprise, you'll open the headline.

1/10-es képzés light formátumban.

Aha, jó volt.
Új gondolatok, új remények... új tervek?! :)
felfrissült és kitisztult elmével állhatnék egy új élet küszöbén... de ahhoz vissza kéne menni a "civilizálatlan" világba. Mert ahogy hazaér az ember, olyan ingerek érik, amelyek mellett sokkal nehezebb - s ha nem vagy elég erős, határozottan lehetetlen - tiszta fejjel s szívvel működni Isten oldalán. Én kicsit sajnáltam, hogy csak ennyi időt tölthettünk együtt egy internetmentes, világi hatásoktól elbarikádozott, erdőszéli kisKULIPINTYÓban.
Nem értem, hogy az ember miért szab magának (akaratlanul is) gátakat, amint visszacsöppen a régi és szürke kerékvágásba.? Pedig olyan másnak éreztem magam... el tudtam hinni, hogy jobb ember vagyok, hogy sokkal több közöm van Istenhez, és hogy a Tőle való elhatároltság a szívemben és agyamban nem is létezik! Ezt akarom érezni, s tudni mindig. Függetlenül helytől, időtől, érzésektől s a balga, csalfa, hűtlen és gyalázatos emberi mivoltomtól...

bölcselkedj, ha jól esik

Elkezdtem visszaolvasni a régi bejegyzéseimet, és akár nagyképűen hangzik, akár se, nekem tetszenek. Ahogy olvasom őket, előjönnek az akkori gondolataim, érzéseim, s rájövök, hogy: mindegyik én vagyok! Az örömtől túlcsorduló és sziporkázó, már-már negédesen boldog ember, de sajnos a negatív gondolatoktól túlfűtött, helyét nem találó, elkóricált bárányka is én vagyok.
S a kérdés evidens, hogy felvetődik: MOST melyik vagyok?
Ha két szóban kéne válaszolnom, ezt mondanám: nem tudom.
Pedig jó lenne végre, több mint 1 évnyi "én" és útkeresés után megállapodni, mert érzem, hogy fogy az üzemanyag, s nem akarok lezuhanni.

első

Nem is gondoltam, eszembe sem jött!, hogy még nem is írkáltam 2012-ben. Hát, akkor szűztelenítem a 2012 mentes lapomat.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy halványlila gőzöm sincs, hogy mit írhatnék, ugyanis annyideannyi minden történt, hogy el sem tudnám kezdeni.
Lényegesebb lehet, (ha egyáltalán olvassa még valaki), hogy: ottfelejtettem a főiskolát, hogy újat kezdhessek, babysitter vagyok nyár óta, kedvenc énekesem Rihanna, rövid a hajam (má' mióta), a legjobb barátnőm tanúja leszek nyáron (mertugye esküvő), a másik legjobb barátnőm is elkelt, szóval maradtam Emőkémmel pártában, ami nem túl dícséretes, tudom!, nyáron elillanok Londonba, hogy takaríthassak többmillió ember után. Még történt ám tucatnyi jó, meg rossz, de nyilván nem írom csakúgy, hogy teljenek a sorok.
Remélem, azér' a Mati kíváncsi lesz a nem túl sűrű és magvas blogolgatásomra.

csókamóka.