Örök Harc

örök harc valakivel. valakivel... akit jobban ismersz, mint bárki mást. Valakivel, aki mindent tud rólad... valakivel, aki tudja a helyes utat, de szinte soha nem azon jár. ez a valaki ÉN vagyok. harcolok magammal, a gondolataimmal, a természetemmel... vagyis inkább ezek ellen próbálok, de nem megy...

Elbocsátó, szép üzenet ( A totális megaláztatás...)

"Törjön százegyszer százszor tört varázs:

Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,

ha hitted, hogy még mindig tartalak

S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.

Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd

Feledésemnek gazdag úr-palásját. ..."

"...Sohase kaptam, el hát sohse vettem:

Átadtam néked szépen ál-hitét

Csókoknak, kik mással csattantanak

S szerelmeket, kiket mással szerettem:

És köszönök mégis megannyi volt-Lédát,

Amennyit férfi megköszönni tud,

mikor egy unott, régi csókon lép át. ..."

"...S hozzám tartozni lehetett hited,

Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,

Kinek én úgy adtam az ölelést,

Hogy neki is öröme teljék benne,

Ki előttem kis kérdőjel vala

S csak jöttömmel lett beteljesedve. ..."

"...Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,

Csillag-sorsomba ne véljen fonódni

S mindegy, mi nyel el ár avagy salak:

Általam vagy, mert meg én láttalak

S régen nem vagy, mert már régen nem látlak."

/ Ady Endre /

elkezdődött

Hát igen, sajnálattal, vagy sem, de közlöm, hogy elkezdődött az iskola. Vegyes érzelmek kavarognak bennem. Eddig akármit akartam, sosem értem el, mert saját erőmre támaszkodtam. Nem engedtem, hogy Isten segítsen. Most másképp lesz. Másképp kell, hogy legyen. Szó szerint az életem múlik rajta. Az, hogy jó, reményteljes, kellemes, boldog, szorgalmas, teljes életet élhessek. Istennel. Muszáj jól sikerülnie. Ezt most tényleg NEM bukhatom el. Szóval akkor most azt következnék, hogy: megfogadom, ígérem, esküszöm ... de ehelyett inkább ezt mondom,de őszintén: igyekszem...