Két copfom van, mégsem vagyok szatyor!!!!!

szombaaaaaaaaaaaaaaaaat:D azt hittem "átlagos" együttalvás lesz édes kicsi Deblinámmal. persze ezzel egy sceppet sem akarom alábecsülni a vele eltöltött órák minőségét, és csodáját, pusztán azt állítom, hogy felkészültem az esti beszélgetős filmnézős stájlra:) de másképp alakult, amit nem mellesleg nagyon nem bántam:D anyáék elmentek vásárolni ezt meg azt s én egyedül, otthon, magányosan tanul(gat)tam:D aztán felhívtam drága barátosomat hogy mikor gyünk me csak úgy:) és mondta hogy nem jön hanem én megyek be hozzá fehérvárra merthogy megyünk a nagytisztelendő egyetlen Gulyásainkhoz, mogyorót szedni:) ez menten fevidította testem lelkem, snem kellett kétszer mondani. gyorsmód minden amit kellet s tudtam megcsináltam befejeztem, és mondtam jóanyámnak hogy elemnék vala híres SZTÁR Úrhidára:) okés. anyáék hazajöttek s apuciiiii oly hatalmas kedvességgel bírt irányomban hogy még be is vitt fehérvárra, sőt még aztat is felajánlotta hogy este átjön értünk nagy becsben tartott Úrhidára.:) (mondanom sem kell, eszem ágában sem volt elutasítnai..)szóval fehérvár, s majdan már az Úrhidai busz. semmi különös. odaérünk.esznek a többiek, míg én hősiesen mártírként nézem végig nyálak folyását, érzem csöpp orommal a zamatok keveredését... aztán szerencsére hamar abbahagyták az evészetet.:) mentünk is ki, hogy nekilássunk a nap munkájának, mely nem más vala mint a mogyorószedés Gulyásfalván:) aztán nem tartott túl soká, meg be is esteledett. bementünk hát Úrhida legszebb s legjobb házába hogy múlassuk az időt. Deblinával szerencsénk volt egy kakasu kontra raptor közelharcának megetkintéséhez, miközben bíbic szótlanul a sarokban üldögélt, Dédiben gyönyörködve:) mikor eljött az idő, mivel az mindig eljön, ezért indultunk ki hogy felvegyük munkától izzadt, saras s nem éppen ünepppi cipőinket akor látván vala hogy az psszes létező "fűzős2 cipő egy naagy zsínórban ősszekötve: minden cipőfűző minden cipőfűzővel... háhh Gulyás József a 3 királyfi apja alkotta nekünk, hátha jobb kedvre derülünk.:Dmit is mondjak, sikerült. aztán mivel nem tudtuk szétbogozni, mezítláb, magunk után húzva a sokpár cipőt, totyogtunk az autóig. s majd ott miután beültünk sötétben, az ablaknak nekivetődve, macskákat kerülgetve próbáltuk kiszabadítani cipőinket,...:D hmm vicces volt, s felejthetetlen. aztán gyórsmód irány a dechatlon ahova zárás előtt 5 perccel érkeztünk meg. végigrohantunk a sorokon (ma napig nem tudom mi járatban voltunk ott) és aztán ki az ajtón. Júliát és Danacmanacot kitettük a madaras teszkónál , és Gulyés testvérünk vitt tova a kevésbé tisztelt, s szeretett Szabadbattyán felé. Amikor megérkeztünk apadhatatlan mosolyyal jaj nem az fakaszthatatlan (van ilyeennn???O:O) na mindegy szóval azza az arcunkon... akkor az este már csak jó lehetett. a Debkám divatbemutatót tartott nékem aztán hamar elaludtunk, mert tudtuk hogy másnak felébreszthetetlen álllapotba kerülünk...:P ez nem lett így maximum egy kicsit az én részemről... de a többit majd vagy szóban, vagy kissé később de most nem jön az ihlet a remekelésre...:P