2012. március 14., szerda

bölcselkedj, ha jól esik

Elkezdtem visszaolvasni a régi bejegyzéseimet, és akár nagyképűen hangzik, akár se, nekem tetszenek. Ahogy olvasom őket, előjönnek az akkori gondolataim, érzéseim, s rájövök, hogy: mindegyik én vagyok! Az örömtől túlcsorduló és sziporkázó, már-már negédesen boldog ember, de sajnos a negatív gondolatoktól túlfűtött, helyét nem találó, elkóricált bárányka is én vagyok.
S a kérdés evidens, hogy felvetődik: MOST melyik vagyok?
Ha két szóban kéne válaszolnom, ezt mondanám: nem tudom.
Pedig jó lenne végre, több mint 1 évnyi "én" és útkeresés után megállapodni, mert érzem, hogy fogy az üzemanyag, s nem akarok lezuhanni.

4 megjegyzés:

  1. decuki :D
    a lényeg, h tisztába légy alkatod szangvinisztikus mivoltával, és ezt megtanuld kezelni, irányítani. sztem. ^^

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés