Szombati napi nap Deborkámmal :D

iszonyatmód jó nap volt... nem is tudom hol kezdjem....:)reggel 6kor keltem és amikor fent voltam olyan érzéem volt hogy nem érdekel hova megyek mit csinálok... inkább alszom még. de győzött bennem az erő..:D lezuhanyoztam... aztán a 7es busszal bementem fehérvárra hogy a 8:03as vonattal menjek Deborkámmal balatonboglárra a balatonátúszásra hogy megnézzük ádit:) odaértünk a vasútra 3/4 8ra és megvettük a retúr diákjegyet mindketten.1430 forintba került.megnéztük melyik vágányról megy.az 5ösről ment ígyhát kimentünk oda. nem állt még bent a vonat ... de aztán megérkezett és bemondták a hangosba hogy 10 perc késésssel indul majd. így volt iidőnk a vonaton helyet keresni magunknak:) jött mögöötünk egy lány...a debi csak a könyökével "fogta" meg a kilincset mert undííííí a vonat. a láyn meg egyszer csak: ha odaengedtek én megfogom a kilincset...:Dés mi odaengedtük és már hárman kerestük a helyünket. végül elértünk a vonat legvégébe ahol bicikliszállító és egy rakat gyökér részeg fiatal srác kínált nekünk szívélyesen helyet... mi inkább visszamentünk és kiderül hogy az utolsó előtti vagonban van még egy négyes hely... megkérdeztük a lányt hogy leül e mellénk ő meg leült:) elkezdtünk beszélgetni, ngyon jófej csaj.... aztán jött a horoszkópos téma ami elvezetett az okkultizmnutól Istenig... és végüól elhívtuk ifire. lehet hogy majd eljön.siófokon leszállt.mi mentünk tovább boglárra. nem volt uncsi az út, sokkal inkább szokatlan és jó érzés... csak úgy vonatozni...hmm:) megérkeztünk boglárra, bementünk egy sparba vettünk puffasztott rízs és ahhoz valami olcsó májkrémet meg két fincsiii tútókrémet:) azt meg is ettük. aztán elindultunk a strand felé ahol a nagy esemény zajlott: Ádi épp átússza a Balatont.az utcában ahol le kellett fordulni üdítőket osztogattak ingyen, mi is kaptunk...nagyon meglepő volt, és olyan öröm csillogott a szemünkben mintha már biztos lenne, hogy a napunk atombrutáljó lesz:)odaértünk a satrnadra ahol ezres a tömeg. nyomultak előre...hát mi is... egy elbarikádolt részhez jutottunk ami televolt fürdőruhás emberekkel így elég viccesen néztünk ki farmerben meg hosszú ingben 2 táskával a nyakunkban...:D kiderült hogy ez a sok ember mind a kompra vár hogy ők is átúszhassák a hőn szeretett Magyar Tengert. gyorsan elindultunk vissza a tömeggel szemben... és át eruhástul egy hatalmas mindent beborító VÍZCSÓVÁN... csupa vizek lettünk:) elhatároztuk hogy kimegyünk a mólóra hogy ott várjuk Ádit de kiderült hogy nem is ott hanem mellettünk 500 méterre van az a strand ahol úsznak. gyorsmód odanyomakodtunk. igazi sztárdolog a balatont átúszni: elkerített vörös szőnyeg, ami jelen esetben fehér volt... és úgy jöttek sorra az átúszók mintha egy OSCAR-díj átadásra sietnének a sztárok Hollywoodban:P odafúrtuk magunkkat a tömegbe hogy mindent lássunk, főleg azt hogy Áda kijöjjön mint egy dicső Spártai.de nem jött....aztán kiderült hogy fel lehet menni a szőnyeg fölötti "erkély"re ahol hihetetlen izgalommal vártuk ŐT... de nem jött... 3 órát álltunk a tűző napon... hihetetlen. közeb danaccal telefonon tartottuk a kapcsolatpt, és közben észrevettük GulyásJózsit:) aztán kicsivel később ő is meglátott minket, úgyhogy gyorsmód odacsússzantotta nekünk a fényképzőjét ha netántán végre kitámolyog egyre lankadó izgalommal várt fia a vízből csináljunk azért valami fényképszerűt a jövő nemzedék számára... így még jobban vártuk, és közben nem veszítve szemelől kedves Gulyásjózsinkat aki a kellemes vízben vígan lubickálva várt, miközben mi perzselőttünk mint a kopár szik sarja...:) szóval vártunk...és minden egyes perc elteltével egyre jobban azt éreztük már igazán kijöhetnének... és egyszer csak a megtörténik amire 3 órán keresztül vártunk: Guylásjózsi elindul a vízi tömegben fia felé... még messze volt ugyan a parttól és a dicsőségtől de én már láttam, LÁTTAM!!!:) ujjongtam sikongattam ugráltam mint egy 5 éves:) és akkor egyre kijebb és kijebb jöttek és már láttam: igen ő az akire érdemes 3 órát várni:) gyorsan képek százait készíettem s jön a dics kiemelkedés a vízből: gyors katt-katt nehogy egy pillanat is kimaradjon... és kiabáltunk, integettünk: Ádi itt vagyunk , dejóóó, jupíí, sikerült, büszke vagyok rád, ügyes vagy, de most pózolj egy kicsit hogy le tudjalak fényképezni...:) és akkot jött az elmaradhatatlan fekvő... ő már nyomta kukoricásban, traktoron, a vízből kiemelve mások vállán, utcán...mindenhhol és most megtsiztelte a "vörös" szőnyeget is:) ettől még nagyobb forróság járta át lelkem:D de már el is tűnt a rivaldafényben...és én karonfogván Deborkámat suhanunk le az akkor 3 kilóméteresnek tűnő lépcsőn és vágtázunk hogy puszival illesük a Nap Hősét (aki mellesleg joggal érdemli meg a nagybetűket...:)) és odaérünk a karavánhoz (vagy mi a fene, biztos nemaz:P)és puszi puszi milyen volt, élsz, de jóóó, jövőre mi is megcsináljuk, igaz DEbi?:D:Dszóval vége az izgalomnak... Ádi kész:) hamar kijöttek a sztárkörből így mi kis pórias fehérnép is találkozhattunk vele, sőt mi több meg is érinthettük vazelintől csillogó karjait...:) aztán hogy ne legyek iylen végig: addigra már Gulyásjózsi is előtermett és mondta hazavisznek, merthogy úgyis majdnem egy helyen lakunk:)

és hogy egy hónap elmúltával befejezzem...bár igaz szerintem senki nem olvassa majd... de azért leírom hogy teljes legyen a történet...

szóval Gulyásjózsi mondta hogy hazavisz, hát jó:) nem tiltakoztam.elmentünk a kocsohiz ettünk lángost és befeküdtünk a csomagtartóba, hisz mindneki oly fáradt volt... megkérdeztük hogyha elindulunk utazhatunk e acsomagtartóban??? és utazhattunk:) közben még ebivel kitaláltuk hogy nálam kéne aludnia, erre ádi meg kitalálta hogy már úgyis oly régóta meg akartuk nézni vele a 300-at hogy most itt a remek soha soha vissza nem térő alkalom... és Gulyásjózsi is megengedte...:D jupííí:)aztán még az is eszünkbe jutotthogy a vonatjegyet (ami ugyebár retur) csak egyzser használtuk és mégcsak nem is igazolták vagy mi.... szóval visszanyerhetünk egy kis pénzt:)a kocsiban ellaudtunk... de anniyra izzadtunk hogy az összes kosz ránktapadt... arra keltünk hogy megállunk: megálltunka vasúton hogy debivel visszakérhessük ami jár:P bementünk és a jegy árának 75%át visszakaptuk...:) tök jó

aztán irány a Gulyások!:) odaérkeztünk és mindneki büszkén fogadta Ádit:D aztán ettünk dinnyét meg aki amit akart és nekiálltunk a 3 gulyásfiúval, debive, és legfőképp Dédivel megnéznia 300-at:D úgy beleéltem magam a jelenetek komolyságába hogy akkor abban a pilanatban szívesen lettem volna én is a 300 spártai harcos egyike...de legalább Leonidas felesége...:) szóval jóvolt. fél 8 körül úgy gondoltuk haza kéne jutni úrhidáról battyánba... mivel a Gulyásjózsi nem volt otthon hogy hazavigyen, a buszozás meg túl bonyolult lett volna így elindultunk 5en gyalog... szegény Áda rettenet fáradt lehetett... és négerfejű:) Dáfcival a szokásos módon elhülyéskedtünk... (anniyra idióta:D) a Danac meg a Debi előrementek biciklivel úgyhogy legalább negyed órával előbb battyánban voltak:)háromnegyed órába került míg szép lassú tempóvál átbattyogtunk egyik faluból a másikba... a ház előtt vártuk Danacékat merthogy az Ursiéknál elakadtak... közben a Dávid a fáradsági szintjének kezdett a tetőfokára hágni... valami kakilásos küldetésről, ezredesről és hasonló egyéb dolgokról fecserészett röhögve amit én is szvélyes kacagásokkal kísértem... Áda kidőlt az árkunk előtt a gazba... és egy macskapisis fűvéget rágcsált... tiszta zombikóma...

a nyár egyik legjobb napja volt....:)