3napja.

már 3 napja nem írtam... ilyen még sosem volt:)sok minden történt, alig emlékszem már, de megpróbálom összeszedni: 

vasárnap: reggel/délelőtt imaház,IT,Úrvacsora. aztán közös ebéd. majd ebéd után páran vissza atanítás folytatására, mi meg páran a játszótérre, és aztán meg elkísértük a Debit a vasútra. annyira nyárérzésem van, vagyis inkább volt. a vasút után visszamentünk a gyülibe és onnan pedig Dórával Dalmáékhoz. Ábelre meg Lilikukackára vigyáztunk mert Dalmáék házaspárosalkalmon voltak. háromnegyed 9 körül hazavitt minket Dalma, mert Dóra ottaludt vagyis itt aludt nálunk. aztán este jóbarátokat néztünk meg másnap is. azaz tegnap, szóval a tegnap: reggel felkeltünk betettük a jóbarátokat, ettünk, és 11re mentünk kozmikushoz, aki 2 órán át bíbelődött velem. anniyra rossz volt már a végén hogy sírtam. ma reggel nem túl nagy örömmel konstatáltam Dórának hogy úgy nézek ki mint egy bárányhímlős nyuszi. eléggé szarfejem van most. örülhetsz ha nem látsz ilyen állapotban:) jah dehogy visszatérjek a tegnapra: kozmikus után haza : otthon ebéd, jóbarátok, nevetés, Dóra. új ötlet: Dóra maradj itt ma estére is. Dóra ittmaradt:) ma: reggel (meglepő módon) felébredtünk, és eldöntöttük hogy bemegyünk fehérvárra 10es busszal. oké, készülődünk, de csörög a telefon, anya: jaj kicsim,nem hagytam otthon pénzt hogy kifizesd a kozmikust. oké akkor csak a fél11essel jövünk be mondtam a dórának, mert még elröppenek a kozmikushoz, Ildikához, de az be van zárva vala.. pedig úgy futottunk, de végül az Ursiapa kinyitja az ajtót bedobom a píízt és száguldok a buszmegállóba ahol Dóra már vár. ülünk. semmi. ülünk. semmi. ülünk. már 35 van és még nincs itt a busz... felállok megnézem a menetrendes táblát, kiderül nincs is fél 11es kálozi busz. rohanás a polgárdi bsuzmegállóba hátha oda jön. csodák csodája : jön, méghozzá azon nyomban:) beértünk fehérvárra ahol elváltak útjaink. én száguldottam Ábelbébiékhez ő meg Máshoz :P:D odaértem felcsengettem beengedtek bementem felmásztam a lépcsőn, nyitják is az ajtót:) Dalma mosolyogva, Ábel cukin, Lili aludva:) már úgy megszoktam ott:) szeretek oda járni. mindig jókat beszélgetünk, a kicsiket meg jó pesztrálni, tisztábatenni, etetni...stb.:D szóval ma és Dalmáék.  a szokásos Ábel hülyéskedik össze vissza, és tuti hogy az egyik gyereken röhögőgörcsöt kapok... szegény LIli ma ő volt a soros. elaludt az ölemben aztán felkelt rámnézett és hiretelen leesett a feje és közben félig csukott szemmel "aludt":) olyan vicces volt. szegény Dalma éppen valami komoly dologgról beszélt, odaforul és csak azt látja fogom az egyik gyerekét és röhögök rajta:P

szóval jó nap volt,csak holnap tökegyedül itthon. szegény Debi, nem megyünk hozzá boglárra. engem tuti nem engednek már el. meg holnap utolsó nap... nem hinném hogy összejön. sajnálom, pedig jó lett volna...